Pacsuné Fodor Sára, Szabadi Béla: A Kossuth utca és lakói

Részlet a könyv előszavából:

"Városunk két, megkülönböztetett tiszteletre méltóan magas életkort megért lakójának visszaemlékezését veheti kezébe az olvasó. Több évtizeddel ezelőtti élményeikről, akkori eseményekről és emberekről szólnak nekünk. Illesse őket köszönet fáradozásukért, hiszen ezek az írásaikban számunkra megörökített emberek valamikor itt éltek, ennek a településnek megbecsült polgárai voltak.

Sokuk kezének nyomát, munkájának eredményét úgyszólván napjainkban is magán viseli városunk. Tevékenységük eredménye ma is „visszaköszön” nekünk, e település polgárainak, akik várpalotainak tartjuk magunkat, tehát ennek megfelelő felelősséget érzünk és vállalunk városunkért: annak múltjáért, jelenéért és jövőjéért egyaránt. Ezen írások eredményeként arra is esélyt kapunk, hogy mostantól észre is vegyük az eddig talán figyelemre sem méltatott jelzéseket, amelyek mellett úgy mentünk el, mintha semmi közünk nem lenne hozzájuk.

Tisztes mesteremberek – csapók, csizmadiák, ácsok és kőművesek –, kereskedők, földművelők, tanítók és papok, gyermekek és fiatalok emléke elevenedik meg előttünk e kötet olvastán, olyan embereké, akiknek legfeljebb már csak a neve hangzik ismerősen egyikünk-másikunk fülében. Ők maguk az élet rendje szerint immár múlttá lettek, beépültek településünk történelmébe. Valamennyiünk dolga, hogy ápoljuk, időnként felelevenítsük emléküket, hiszen jórészt ilyen hétköznapi emberek mindennapi történéseiből áll össze településünk, hazánk, sőt nemzetünk történelme is..."

(Dr. Huszár Pál)